2026-08-11 14:16
EN 374 vegyszerálló kesztyűk: típusok, jelölések és vegyszerállóság

A munkavédelem egyik legösszetettebb területe a vegyi kockázatok elleni védekezés.

Egy mechanikai sérülés veszélye sokszor könnyen felismerhető, a vegyi anyagok azonban úgy is károsíthatják a bőrt, hogy a kesztyű kívülről még teljesen épnek tűnik.

A nem megfelelő kesztyű ezért hamis biztonságérzetet kelthet: a veszélyes anyag áthatolhat az anyagán, vagy olyan mértékben károsíthatja azt, hogy a védelem jelentősen csökken.

Üzletünkben is gyakran találkozunk azzal, hogy a vásárlók bizonytalanok abban, melyik vegyszerálló kesztyű megfelelő az általuk használt anyaghoz. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az EN ISO 374 szabványsorozatot (amelyet a gyakorlatban gyakran egyszerűen EN 374-ként említenek), az A, B és C típusú vegyszerálló kesztyűket, a penetráció, permeáció és degradáció jelentését, a vegyszerkódokat, valamint azt is, hogyan válassz megfelelő kesztyűt az adott munkafolyamathoz.

Mi az EN 374 szabvány?

Az EN 374 szabványsorozat a veszélyes vegyi anyagokkal és mikroorganizmusokkal szembeni védelemre tervezett védőkesztyűkkel foglalkozik.

A szabványsorozat különböző részei más-más tulajdonságot vizsgálnak. A legfontosabbak:

  • EN 374-1 - veszélyes vegyi anyagokkal szembeni védelem követelményei és a kesztyűk A, B vagy C típusba sorolása;

  • EN 374-2 - penetráció, vagyis a lyukakon, varratokon és egyéb fizikai hibákon keresztüli behatolás vizsgálata;

  • EN 374-4 - a vegyszer hatására bekövetkező degradáció vizsgálata;

  • EN 374-5 - mikroorganizmusok, illetve megfelelő vizsgálat esetén vírusok elleni védelem.

A vegyi anyagok kesztyűanyagon történő molekuláris áthatolásának, vagyis a permeációnak a laboratóriumi vizsgálatához kapcsolódó vizsgálati módszert az EN 16523-1 szabvány írja le.

Miért nem elég egy "sima" gumikesztyű?

Sokan úgy gondolják, hogy ha egy kesztyű nem engedi át a vizet, akkor a vegyszerek ellen is megfelelő védelmet nyújt.

Ez azonban nem így működik.

Egy veszélyes vegyi anyag akkor is átjuthat a kesztyűn, ha azon nincs látható lyuk, szakadás vagy egyéb sérülés.

A vegyszer két alapvetően különböző módon is problémát okozhat.

Permeáció során a vegyszer molekuláris szinten jut át a kesztyű anyagán.

Degradáció során maga a kesztyű anyaga változik meg a vegyszer hatására. Megduzzadhat, meglágyulhat, megkeményedhet, megrepedezhet vagy elveszítheti mechanikai tulajdonságainak egy részét.

Ezért abból, hogy egy kesztyű vastag, gumiból készült vagy vízhatlan, még nem következik, hogy az adott vegyszerrel szemben megfelelő védelmet biztosít.

A vegyszerállóságot mindig konkrét kesztyű és konkrét vegyszer párosításában kell vizsgálni.

EN 374-1: A, B és C típusú vegyszerálló kesztyűk

Az EN ISO 374-1 alapján a vegyszerálló védőkesztyűk A, B vagy C típusba sorolhatók.

Nagyon fontos azonban, hogy ezeket ne egyszerű "jó-jobb-legjobb" sorrendként értelmezd.


Fontos: az A, B és C típus nem általános védelmi erősséget jelent. A megfelelő kesztyű kiválasztásakor mindig az adott vegyszer pontos nevét, koncentrációját, a várható érintkezési időt, a munkakörülményeket és a gyártó vegyszerállósági adatait kell figyelembe venni.

A típus - legalább 6 referencia-vegyszerrel szemben

Az A típusú kesztyűnek legalább 6 referencia-vegyszerrel szemben minimum 30 perces laboratóriumi áttörési teljesítményt kell elérnie.

Ezek általában szélesebb vegyszerállóságra tervezett védőkesztyűk.

Alkalmazásuk olyan munkakörnyezetben lehet indokolt, ahol többféle veszélyes anyag fordul elő, vagy ahol hosszabb, illetve intenzívebb vegyszerkontaktussal kell számolni.

Az A típus azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a kesztyű minden vegyszerhez megfelelő.
Tekintsd meg A típusú vegyszerálló kesztyűinket!

B típus - legalább 3 referencia-vegyszerrel szemben

A B típusú kesztyű legalább 3 referencia-vegyszerrel szemben minimum 30 perces áttörési teljesítményt ér el.

Bizonyos karbantartási, ipari, mezőgazdasági vagy vegyszerkezelési munkákhoz megfelelő megoldást jelenthet, de csak akkor, ha az adott anyagra vonatkozó gyártói adatok igazolják az alkalmasságát.

Tekintsd meg B típusú vegyszerálló kesztyűinket!

C típus - legalább 1 referencia-vegyszerrel szemben

A C típusú kesztyű legalább 1 referencia-vegyszerrel szemben minimum 10 perces permeációs teljesítményt ér el.

Gyakran olyan feladatoknál találkozhatunk vele, ahol rövidebb idejű vagy korlátozott vegyszerkontaktus várható.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden C típusú kesztyű egyszerűen "fröccsenés elleni kesztyű". Egy konkrét vegyszerrel szembeni alkalmasságát ugyanúgy a gyártó vizsgálati adatai alapján kell eldönteni.

Tekintsd meg C típusú vegyszerálló kesztyűinket!

Penetráció, permeáció és degradáció - három különböző veszély

A vegyszerálló kesztyűk megfelelő kiválasztásához három fogalmat érdemes pontosan megérteni.

1. Penetráció - EN 374-2

A penetráció a vegyszer vagy folyadék fizikai hibákon keresztül történő behatolását jelenti.

Ilyen lehet például:

  • lyuk;

  • repedés;

  • pórus;

  • hibás varrat;

  • egyéb anyaghiba.

A kesztyű tömörségét például levegős vagy vizes vizsgálattal ellenőrzik.

Ez azonban teljesen más jelenség, mint a permeáció: egy kesztyű lehet láthatóan és fizikailag tömör, miközben egy adott vegyszer molekuláris szinten mégis képes áthatolni rajta.

2. Permeáció - molekuláris áthatolás

A permeáció során a veszélyes anyag molekulái a kesztyű anyagán keresztül haladnak át.

A folyamat leegyszerűsítve három lépésből áll:

  1. Abszorpció - a vegyszer kapcsolatba kerül a külső felülettel és bekerül a kesztyű anyagába.

  2. Diffúzió - a vegyszer molekulái átvándorolnak az anyagon.

  3. Deszorpció - a vegyszer a kesztyű belső oldalán is megjelenik.

Mindez úgy történhet meg, hogy a kesztyűn semmilyen látható elváltozás nincs.

Mit jelent az áttörési idő?

Az áttörési idő - breakthrough time - azt mutatja meg, hogy laboratóriumi körülmények között mennyi idő alatt éri el a permeáció a szabványban meghatározott határértéket.

Az egyik legfontosabb tudnivaló:
A laboratóriumi áttörési idő nem azonos a kesztyű biztonságos viselési idejével.

A valós munkakörnyezetben ugyanis számos további tényező befolyásolja a védelmet, például:

  • a vegyszer koncentrációja;

  • a hőmérséklet;

  • a kesztyű nyújtása és hajlítása;

  • mechanikai sérülések;

  • folyamatos vagy időszakos érintkezés;

  • vegyszerkeverékek;

  • a kesztyű korábbi használata.

Ezért veszélyes pusztán az áttörési időből kiszámítani, hogy egy kesztyű meddig viselhető.

A veszélyes anyag akkor is elérheti a bőrt, amikor a kesztyű kívülről még teljesen sértetlennek tűnik.

3. Degradáció - EN 374-4

A degradáció a kesztyű anyagának vegyszer hatására bekövetkező fizikai megváltozása.

Tipikus jelei lehetnek:

  • duzzadás;

  • zsugorodás;

  • meglágyulás;

  • megkeményedés;

  • ragadóssá válás;

  • repedezés;

  • elszíneződés.

A vizsgálat azt értékeli, hogyan változik a kesztyű átszúrással szembeni mechanikai ellenállása a vegyszerrel történő érintkezés után.

Jelentős degradáció esetén a kesztyű mechanikai tulajdonságai gyorsan romolhatnak, ezért egy éles tárgy vagy mechanikai igénybevétel sokkal könnyebben sérülést okozhat rajta.

Az EN 374 referencia-vegyszerei és betűkódjai

A vegyszerálló kesztyű piktogramja alatt gyakran betűket találsz. Ezek nem véletlenszerű jelölések.

Az EN 374-1 18 referencia-vegyszert határoz meg, amelyekhez külön betűkódok tartoznak.

Kód

Referencia-vegyszer

A

Metanol

B

Aceton

C

Acetonitril

D

Diklórmetán

E

Szén-diszulfid

F

Toluol

G

Dietil-amin

H

Tetrahidrofurán

I

Etil-acetát

J

n-heptán

K

Nátrium-hidroxid 40%

L

Kénsav 96%

M

Salétromsav 65%

N

Ecetsav 99%

O

Ammónium-hidroxid 25%

P

Hidrogén-peroxid 30%

S

Fluorsav 40%

T

Formaldehid 37%

A betűkód azt mutatja meg, hogy a kesztyű melyik konkrét referencia-vegyszerrel szemben teljesítette a szabványban meghatározott permeációs követelményt.

Nem szabad azonban túl sokat következtetni egyetlen betűből.

Például a J kódhoz tartozó n-heptán a telített szénhidrogének vizsgálatára alkalmazott referencia-vegyszer, de abból, hogy egy kesztyű J minősítéssel rendelkezik, még nem következik automatikusan, hogy minden benzin-, gázolaj- vagy szénhidrogén-tartalmú keverékhez megfelelő.

Mindig az általad használt vegyszer pontos neve, koncentrációja, hőmérséklete és várható érintkezési ideje alapján ellenőrizd a gyártó vegyszerállósági táblázatát.

Ez különösen fontos keverékek, tisztítószerek, növényvédő szerek, festékek és technológiai folyadékok esetében.

EN ISO 374-5 - baktériumok, gombák és vírusok elleni védelem

A vegyszerek mellett biológiai kockázatokkal szembeni védelemre is szükség lehet.

Az EN ISO 374-5 meghatározza a mikroorganizmusok elleni védelemre szánt kesztyűk követelményeit.

Ha a mikroorganizmusokat jelölő piktogram szerepel a kesztyűn, a termék megfelel a baktériumokkal és gombákkal szembeni védelemhez előírt követelményeknek.

Ha a piktogram alatt a VIRUS felirat is látható, akkor a kesztyű az ISO 16604 szerinti víruspenetrációs vizsgálat követelményeinek is megfelelt.

Ez különösen fontos lehet például:

  • egészségügyben;

  • betegellátásban;

  • mentőszolgálatnál;

  • laboratóriumokban;

  • bizonyos takarítási munkáknál;

  • tetoválás és más, testnedvekkel való érintkezés kockázatával járó tevékenységeknél.

Nitril, latex, PVC, neoprén vagy butilgumi?

A kesztyű alapanyaga fontos támpont, de önmagában nem elegendő a vegyszerállóság megítéléséhez.

Ugyanabból az alapanyagból készülhet nagyon vékony egyszer használatos és vastag ipari vegyszerálló kesztyű is, amelyek teljesítménye között óriási különbség lehet.

Mindig a konkrét modell permeációs és degradációs adatai alapján válassz.

Általános tájékozódásként azonban az alapanyagoknak vannak jellemző tulajdonságaik:

Anyag

Jellemző előny

Általános felhasználási jellemző

Korlát

Nitril

Strapabíró, latexmentes

Sok esetben jó olajokkal és zsírokkal szemben, egyes vegyszerekhez is megfelelő

Bizonyos oldószerekkel és ketonokkal szemben gyenge lehet

Latex

Nagyon rugalmas, jó fogásérzet

Sok vizes oldattal, egyes savakkal és lúgokkal szemben megfelelő lehet

Egyes oldószerek gyorsan károsíthatják, természetes latex allergiás reakciót válthat ki

PVC

Kedvező ár, jó általános vegyszerállóság bizonyos területeken

Egyes savakhoz és lúgokhoz megfelelő lehet

Több szerves oldószerrel szemben korlátozott

Neoprén

Széles körű felhasználhatóság

Többféle savval, lúggal és más vegyszerrel szemben megfelelő lehet

Általában nehezebb és drágább kialakítás

Butilgumi

Nagyon alacsony gázáteresztés, speciális védelem

Egyes ketonokkal, gázokkal és különleges vegyszerekkel szemben kiemelkedő lehet

Drágább és speciális felhasználásra készül

A táblázat csak általános iránymutatás.

Vegyszerálló kesztyűt soha ne kizárólag az alapanyag neve alapján válassz.

Hogyan válassz vegyszerálló kesztyűt?

Ez a gyakorlatban sokkal fontosabb kérdés annál, hogy A, B vagy C betű szerepel-e a kesztyűn.

A megfelelő választásnál ezt a sorrendet érdemes követni:

  1. Azonosítsd pontosan a vegyszert.
    Ne csak azt mondd, hogy "hígító" vagy "sav". A pontos vegyület vagy termék neve szükséges.

  2. Ellenőrizd a koncentrációt.
    Ugyanaz a vegyszer eltérő koncentrációban teljesen más hatást gyakorolhat a kesztyűre.

  3. Vedd figyelembe a hőmérsékletet.
    A magasabb hőmérséklet jelentősen gyorsíthatja a permeációt.

  4. Határozd meg az érintkezés módját.
    Más követelményt jelent az alkalmi fröccsenés és a kesztyű folyamatos bemerítése.

  5. Becsüld meg az érintkezési időt.

  6. Ellenőrizd a gyártó vegyszerállósági táblázatát.

  7. Vizsgáld meg a mechanikai kockázatokat is.
    Ha a munkához vágás-, átszúrás- vagy kopásveszély társul, ezeket is figyelembe kell venni.

  8. Válassz megfelelő méretet és szárhosszúságot.
    A túl rövid kesztyű megfelelő kézvédelmet nyújthat, miközben a csukló vagy az alkar védtelen marad.

Ha több vegyszert vagy vegyszerkeveréket használsz, a kiválasztás különösen körültekintő megközelítést igényel.

Mire figyelj használat közben?

Még a megfelelően kiválasztott vegyszerálló kesztyű védőképessége is csökkenhet helytelen használat esetén.

A legfontosabb szabályok:

  • használat előtt ellenőrizd a kesztyű állapotát;

  • sérült vagy láthatóan degradálódott kesztyűt ne használj;

  • tartsd be a gyártó használati és tárolási előírásait;

  • ne használd a terméket a gyártó által meghatározott eltarthatósági idő lejárta után;

  • az egyszer használatos kesztyűt ne mosd és ne használd újra;

  • az újrahasználható termék tisztítását és dekontaminálását kizárólag a gyártó előírásai szerint végezd;

  • ha az anyag megduzzad, megkeményedik, meglágyul, elszíneződik, ragadóssá válik vagy megrepedezik, cseréld le;

  • ha a kesztyű belsejébe vegyszer jut, azonnal cseréld le.

Az izzadás önmagában természetes jelenség, de ha a kesztyű belseje jelentősen nedvessé válik, érdemes megfelelő munkaszervezéssel, kesztyűcserével vagy - ahol a gyártó engedi - megfelelő aláöltöző kesztyűvel javítani a komfortot.

A leggyakoribb hiba: csak a piktogramot nézni

Az EN 374 piktogram nagyon hasznos, de nem mond el mindent.

Két A típusú kesztyű között is jelentős különbség lehet.

Lehet, hogy az egyik kiválóan teljesít egy adott savval szemben, míg a másik ugyanazzal a vegyszerrel szemben csak korlátozott védelmet biztosít.

Ezért a jó kérdés nem az, hogy:

"A típusú kesztyűt vegyek vagy B típust?"

hanem:

"Melyik kesztyű rendelkezik megfelelő vizsgálati eredménnyel ahhoz a vegyszerhez és munkafolyamathoz, amellyel dolgozni fogok?"

Ez a vegyszerálló kesztyű kiválasztásának lényege.

Gyakran ismételt kérdések

Mit jelent az EN 374 jelölés a kesztyűn?

Azt jelzi, hogy a kesztyűt veszélyes vegyi anyagokkal, illetve az adott jelöléstől függően mikroorganizmusokkal szembeni védelemre vizsgálták a vonatkozó EN 374 követelmények szerint.

Az A típus mindig jobb a B vagy C típusnál?

Nem.

Az A típus több referencia-vegyszerrel szemben teljesíti a meghatározott követelményt, de ettől még egy B vagy C típusú kesztyű egy konkrét vegyszerhez megfelelőbb lehet.

Mit jelent a 30 perces áttörési idő?

Laboratóriumi mérési eredményt jelent. Nem azt jelenti, hogy a kesztyű a gyakorlatban pontosan 30 percig biztonságosan viselhető.

Ha a kesztyű kívülről ép, még véd?

Nem feltétlenül.

A permeáció molekuláris szinten történhet anélkül, hogy a kesztyűn látható sérülés jelenne meg.

Egy vastagabb kesztyű mindig vegyszerállóbb?

Nem.

A vastagság csak az egyik tényező. Az alapanyag összetétele, a konkrét vegyszer, a koncentráció, a hőmérséklet és a kesztyű kialakítása egyaránt befolyásolja az ellenállást.

Ugyanaz a nitril kesztyű minden vegyszerhez jó?

Nem.

A "nitril" csak az alapanyagot jelöli. Különböző nitril kesztyűk vegyszerállósága jelentősen eltérhet.

Összegzés

A vegyszerálló védőkesztyű kiválasztása jóval többről szól annál, hogy nitril, latex vagy PVC legyen, illetve A, B vagy C betű szerepeljen a csomagolásán.

A megfelelő választáshoz ismerni kell:

  • a felhasznált vegyszert;

  • annak koncentrációját;

  • az érintkezés módját és időtartamát;

  • a munkavégzés hőmérsékletét;

  • a mechanikai kockázatokat;

  • valamint a konkrét kesztyű gyártói vizsgálati eredményeit.

Az EN ISO 374 szabványsorozat segít eligazodni a vegyszerálló védőkesztyűk között, de a piktogram és az A, B vagy C típusjelölés csak a döntés kiindulópontja.

Ha bizonytalan vagy, mindig az adott vegyszerhez igazoltan megfelelő kesztyűt válaszd, és ellenőrizd a gyártó részletes vegyszerállósági adatait.

Ha pedig segítségre van szükséged a megfelelő kesztyű kiválasztásához, keress minket bizalommal - segítünk megtalálni az adott vegyszerhez és munkafolyamathoz megfelelő vegyszerálló védőkesztyűt.