Sárkány vagy Xenomorph (Alien) a mai menü?

Lángálló és sav-lángálló védőruházat érthetően

Itt vagyunk valahol félúton Tiszaújváros (TVK) és Kazincbarcika (Borsodchem) között, így nálunk nem ritka kérdés, hogy milyen vegyszer- vagy lángálló ruházatot érdemes választani.
Ha a munkahelyi veszélyforrás inkább egy tüzet okádó sárkányra emlékeztet, akkor elsősorban a hő és a láng elleni védelem kerül előtérbe. Ha viszont savak, lúgok vagy más folyékony vegyszerek is bekerülnek a képbe, már jóval összetettebb lehet a feladat.
És mielőtt valaki túlságosan beleélné magát: egyik védőruha sem teszi viselőjét sem sárkány-, sem Xenomorph-biztossá.
A megfelelő öltözetet nem az alapján választjuk ki, hogy a termék nevében szerepel-e a „lángálló”, „saválló” vagy „sav-lángálló” kifejezés. Sokkal fontosabb, hogy pontosan milyen veszélyek ellen vizsgálták, és milyen teljesítményszintet ért el.

Mit jelent valójában, hogy lángálló?

Az első és talán leggyakoribb félreértés: a lángálló védőruha nem éghetetlen ruha.
A feladata az, hogy meghatározott körülmények között csökkentse annak esélyét, hogy a szövet meggyulladjon és tovább égjen. Bizonyos minősítéseknél ezen túl különböző hőhatásokkal szemben is védelmet nyújthat.
Két hasonló nevű, de egészen más célra szolgáló szabvánnyal gyakran találkozhatunk.

EN ISO 14116 - amikor a láng csak rövid vendég

Az EN ISO 14116 elsősorban olyan anyagokra és ruházatokra vonatkozik, amelyeknek rövid ideig tartó, alkalmi és kisebb lánghatás esetén kell korlátozniuk a láng továbbterjedését.
Három teljesítményindex létezik: Index 1, Index 2 és Index 3. Ezek közül az Index 3 jelenti a legmagasabb teljesítményszintet a korlátozott lángterjedés szempontjából.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az adott ruha komolyabb hőterhelésre is alkalmas. Ha a láng mellett jelentős konvektív, sugárzó vagy kontakt hőhatás is érheti a dolgozót, már az ISO 11612 szerinti minősítést is keresni kell.
Az EN ISO 14116 jelölésből tehát önmagában nem következik, hogy a ruha nagyobb hőterheléssel szemben is megfelelő védelmet ad.

EN ISO 11612 - amikor a sárkány komolyan gondolja

Az EN ISO 11612 már kifejezetten a hő és láng ellen védő ruházatról szól.
Ilyen ruházatra lehet szükség ott, ahol a dolgozót láng, konvektív vagy sugárzó hő, kontakt hő, illetve bizonyos munkák során olvadt fém fröccsenése érheti.

Az EN ISO 11612 jelölés mellett betűk és számok mutatják meg, pontosan milyen hatásokkal szemben és milyen szinten vizsgálták a ruhát.

Két EN ISO 11612 szerinti ruhadarab között tehát hatalmas különbség lehet. Egy A1 B1 C1 jelölésű modell és egy A1 A2 B1 C2 D3 E3 F1 minősítésű ruha egyaránt megfelelhet ugyanannak a szabványnak, mégsem ugyanarra a munkára tervezték őket.
Ezért a „Lángálló?” kérdés önmagában kevés. Inkább azt érdemes megkérdezni: „Milyen hőhatás ellen és milyen teljesítményszinten véd?”

És az EN ISO 11611? Ha hegesztünk, őt sem hagyhatjuk ki

Lángálló ruházatok címkéjén gyakran szerepel az EN ISO 11611 is. Ez nem egyszerűen egy másik lángálló szabvány, hanem kifejezetten hegesztéshez és az ahhoz hasonló kockázatú munkafolyamatokhoz készült.

Az ilyen védőruházat többek között védelmet nyújthat:

• apró olvadtfém-fröccsenésekkel,

• rövid ideig tartó lángkontaktussal,

• a hegesztési ív sugárzó hőhatásával szemben.
  A szabvány két védelmi osztályt különböztet meg:

• Class 1 - kisebb fröccsenéssel és alacsonyabb sugárzó hőterheléssel járó hegesztési munkákhoz.

• Class 2 - nagyobb fröccsenéssel és magasabb sugárzó hőterheléssel járó, veszélyesebb eljárásokhoz.
  Az EN ISO 11611 és az EN ISO 11612 nem egymás jobb vagy rosszabb változatai. Az EN ISO 11612 általánosan a hő- és lánghatások elleni védelemmel foglalkozik, az EN ISO 11611 pedig a hegesztés speciális veszélyeire koncentrál.
  Egy többnormás, azaz multinorm védőruha természetesen mindkettőnek megfelelhet. Ha tehát a sárkány történetesen hegesztőpisztolyt is használ, az EN ISO 11611-et sem árt megnézni.

És akkor megérkezik a Xenomorph

A filmes Xenomorph egyik kellemetlen tulajdonsága, hogy a vére erősen maró hatású. A való élet szerencsére általában kevésbé látványos, de savakkal, lúgokkal és más folyékony vegyszerekkel végzett munkánál ugyanúgy számolni kell a fröccsenés veszélyével.
Itt kerül elő gyakran az EN 13034 szabvány.

Az EN 13034 Type 6 nem teljes vegyvédelmi ruha

Az EN 13034 korlátozott védelmi teljesítményű vegyszervédő ruházatra vonatkozik.
A Type 6 olyan helyzetekre készült, ahol könnyű permet, folyékony aeroszol vagy kis nyomású, kis mennyiségű folyadékfröccsenés fordulhat elő, és nincs szükség teljes folyadékpermeációs gátra.

A Type 6 nem azt jelenti, hogy:

• minden sav ellen véd,

• a ruhában nyugodtan leönthetjük magunkat vegyszerrel.
  A minősítés korlátozott mennyiségű, fröccsenő folyékony vegyszerek elleni védelemre vonatkozik.

Type 6 vagy PB [6]?

A két jelölés nem ugyanaz.
A Type 6 vegyszervédő öltözet legalább a törzset és a végtagokat védi. Ilyen lehet például egy overall vagy egy kétrészes ruházat.
A PB [6], vagyis Partial Body Protection ezzel szemben csak meghatározott testrészek védelmére szolgál. Lehet például kötény, kabát vagy karvédő.
A PB [6] termékekre nem ugyanaz a teljes öltözetes permetvizsgálat vonatkozik, mint a Type 6 ruhákra.

Akkor mit jelent a „sav-lángálló”?

A „sav-lángálló” nem egy szabvány neve.
Ez egy kereskedelemben gyakran használt megnevezés olyan többnormás védőruházatra, amely egyszerre rendelkezhet például:

1. EN ISO 11612 szerinti hő- és lángvédelemmel,

2. EN 13034 Type 6 szerinti, korlátozott folyékony vegyszerfröccsenés elleni védelemmel.
   Ha tehát valaki sav-lángálló ruhát keres, ez a két szó még önmagában nem mond eleget. A címkét és a gyártói dokumentációt ugyanúgy meg kell nézni.

Sárkány ÉS Xenomorph egyszerre

Bizonyos ipari környezetekben éppen ez történik. A vegyiparban, energetikában, karbantartásban vagy más összetett kockázatú munkahelyeken egyszerre jelenthet veszélyt a hő és a láng, valamint a folyékony vegyszerek fröccsenése.
Ilyenkor többnormás, multinorm védőruházatra lehet szükség. De nem feltétlenül az a legjobb ruha, amelyiken a legtöbb piktogram van.
Az számít, hogy a teljesítménye megfelel-e annak a veszélynek, amely a munkahelyi kockázatértékelés szerint ténylegesen fennáll.
Vegyszereknél például ezeket kell tudni:

• Milyen anyag kerülhet a ruhára?

• Milyen koncentrációban?

• Milyen hőmérsékleten?

• Néhány csepp, permet vagy folyamatos folyadékterhelés várható?
  Nem mindegy. Ezekhez egészen más védőfelszerelésre lehet szükség.

Mire NEM való az EN 13034 Type 6?

Az EN 13034 Type 6 nem általános „savállósági garancia”.

• Nem jelent teljes folyadékzárást.

• Nem nyújt védelmet gázok vagy gőzök ellen.

• Nem helyettesíti a magasabb szintű, például Type 3 vagy Type 4 vegyvédelmi ruházatot ott, ahol nagy mennyiségű vagy nagy nyomású vegyszer érheti a dolgozót.
  A vegyszer elleni minősítés önmagában lángállóságot sem jelent. Ha hő- és lángvédelemre is szükség van, azt külön szabványok szerint kell vizsgálni és jelölni.
  Magyarul: a Xenomorph elleni ruha nem feltétlenül jó a sárkány ellen. És fordítva.

Hogyan válasszuk ki a szükséges ruhát?

A termék nevéből ki lehet indulni, de nem érdemes ott befejezni a keresést.

1. Határozzuk meg a pontos veszélyeket: hőterhelés, láng, hegesztés, vegyszerfröccsenés vagy statikus feltöltődés?

2. Hő és láng esetén nézzük meg az EN ISO 11612 melletti A-F teljesítményjelöléseket is.

3. Vegyszereknél ellenőrizzük, hogy Type 6 vagy PB [6] termékről van-e szó, és azt is, hogy a gyártó mely konkrét vegyszerekre vizsgálta az anyagot.

4. További kockázatok esetén szükség lehet például EN 1149-5 antisztatikus vagy IEC 61482 elektromos ív elleni minősítésre is.
   A „multinorm” szó önmagában éppúgy nem véd meg senkit, mint a „sav-lángálló”. A konkrét minősítések számítanak.

A méret és a viselés sem csak kényelmi kérdés

Egy védőeszköz csak akkor tudja azt a védelmet nyújtani, amire tervezték, ha megfelelően viselik.

• A túl kicsi ruha mozgás közben szétnyílhat, felcsúszhat vagy feszülhet.

• A túl nagy öltözet beleakadhat a gépekbe, vagy akadályozhatja a munkát.
  A kabátot, overallt és nadrágot úgy kell viselni, ahogyan azt a gyártó előírja: begombolva, becipzározva, lezárt mandzsettákkal.
  Egy nyitva hagyott lángálló kabát egészen más védelmi helyzetet jelent, mint ugyanaz a ruhadarab rendesen bezárva.

És mi történik ötven mosás után?

A védőruha nem attól marad védőruha, hogy egyszer annak minősítették.
A tisztításra és tárolásra ugyanúgy figyelni kell, mint a használatra. Az EU PPE-rendelete ezért a kötelezően megadandó információk között külön foglalkozik a karbantartási utasításokkal.
Nincs általános szabály arra, hogy minden lángálló ruhát 40, 60 vagy 75 °C-on kell mosni. A címke az úr.
Egyes modelleknél a gyártó maximális mosásszámot is meghatároz.
Jó példa erre a Revoo kínálatában található Portwest FR50 lángálló, antisztatikus overall. Ennél a gyártói előírás 60 °C-os gépi mosást engedélyez, és legfeljebb 50 mosási ciklusig garantálja a védelmi szintet.
Más ruháknál természetesen más előírások lehetnek.

Mikor kell lecserélni?

Nincs minden védőruhára érvényes, egységes lejárati dátum. A rendszeres ellenőrzés viszont nem maradhat el.
Egy kiszakadt, erősen elvékonyodott, kiégett vagy vegyszerrel átitatódott ruhadarab már nem feltétlenül tudja azt, amit új állapotában. Ugyanilyen fontos a cipzárak, gombok, varratok és mandzsetták állapota is.
A védőruhát tehát nem csak akkor kell kivonni a használatból, amikor már szemmel láthatóan szétesik.
Ha kérdéses, hogy egy sérülés vagy szennyeződés befolyásolta-e a biztonságot, a gyártói előírás vagy szakember véleménye legyen az irányadó.

Lángálló ruhára bármilyen logót nyomtathatunk?

Határozottan nem. Ez céges emblémázásnál különösen lényeges.
Egy tanúsított védőruhára felkerülő transzfernyomás, hímzőcérna vagy más dekoráció megváltoztathatja az anyag viselkedését hő vagy láng hatására.
Ezért lángálló és többnormás öltözékeknél nem lehet automatikusan ugyanazt a DTF-fóliát vagy hímzőfonalat használni, amit egy hagyományos pamutpólón.
Léteznek kifejezetten ilyen ruházathoz fejlesztett és bevizsgált transzferanyagok. Az emblémázást mindig a ruházat gyártójának előírásaival összhangban kell elvégezni.
Egyetlen céges logó sem ér annyit, hogy miatta maga a védőruha váljon a leggyengébb láncszemmé.

Ne a szörny nevét, a szabványt nézd!

A „lángálló”, „saválló”, „sav-lángálló” és „multinorm” kifejezések segíthetnek az eligazodásban, de a tényleges védelmi szintet nem ezekből fogjuk megtudni.

• Rövid idejű lángkontaktus esetén: EN ISO 14116.

• Jelentősebb hő- és lángterhelésnél: EN ISO 11612, az A-F jelölésekkel együtt.

• Kis mennyiségű folyékony vegyszer fröccsenésének veszélyénél: EN 13034 Type 6 vagy PB [6].

• Összetett kockázat esetén: az adott veszélyekre minősített többnormás, multinorm ruházat.
  Lehet, hogy ma a sárkány van étlapon, lehet, hogy a Xenomorph. Az iparban pedig időnként sajnos mindkettő egyszerre.
  A megfelelő védőfelszerelés kiválasztásához azonban nem kell sci-fi hősnek lenni. Csak meg kell nézni, mi van a címkén.

  De az is elég lesz, ha felkeresel minket és nagy örömmel segítünk!